2018-05-25 A nagycsalád és a lovazás nem fér össze. A télen Boomer és Alkony iskolában töltöttek pár hónapot. Boomer az újrakezdés miatt, de sajnos kiderült, hogy szár mögé bújik a munka elől, és szerintem már csizma ellen is megy. Alkony pedig túl van az első vágtán is nyereg alatt. Persze kipróbálásra nem volt alkalmam, mert a belovagló nem ért rá, amikor nekem a három gyermek mellett megfelelt volna. Szóval Boomer használhatatlan, Alkony pedig talán be van lovagolva. Mindez elég sok pénzért...

2017-09-11 Úgy meghatott a néni, el sem hiszem, hogy még van ennyi szeretet a világon.

2017-09-01 Júliusban Alkony Ácson vendégeskedett két hétig az Aranyforintos nevű ménnél. Nagy nehezen összejött a lakodalom, és azóta nem mutatta sárlás jeleit. Úgyhogy nagyon bizakodóak vagyunk.

2017-06-15 Drága Miskánkat elbúcsúztattuk. Köszönjük az együtt töltött éveket!!!!!

2016-07-15 Már egy hónapja nem esett semmiféle csapadék nálunk. A legelőn már a fű gyökerét rágták ki a lovak. Remélem a tegnap esti kiadós eső megmenti a terület egy részét.

Lóállományunk bővült egy haflingi kancával. 16 éves, sárga öreglány, aki remélhetőleg sok kisgyereknek okoz majd örömet. Az alapozó munkát megkezdtük, egyenlőre együttműködő, fokozatosan terhelgetjük. A ménesbe gyorsan beilleszkedett, szépen lassan lépked felfelé a ranglétrán, nem kis előny kovácsolva a régmúlt tapasztalataiból.

Boomer új barátja

A barna három árnyalata

2016-04-09 Herceg nem tűnik túl kedves házigazdának, szegény Boomert cafatosra tépkedte. Bár ritkulnak a csaták, és a sebek is gyógyulnak, de meg kell jegyezni, hogy szerencsésnek mondhatja magát a sportló, mert van hová elfutni.

Boomerrel idő közben elkezdtem dolgozni, persze futószárazás után tudok csak ráülni, mert a nagy szabadság megtette negatív hatását. Erősen ellenszegül, sokat kell még alakulnunk. A segítség még várat magára, de majdcsak megérkezik egy belovagló személyében. Drága heréltem szépen kigömbölyödött, ezért kénytelen voltam másik nyerget venni, mert nem érte be egyik hevederem sem. Majd jó lesz Alkonyra a másik...

Alkonnyal is nagy terveim vannak, szeretném kancaszemlére elvinni, már csak meg kell tanulnunk a felvezetés fortélyait, más nem is állhat az utunkba.

2016-04-09 Döncikémet elajándékozom kedves ismerőseimnek, mert a jövőbeni céljaimhoz szükségem van egy strapabíró, nyugodt lóra. Négynél több lovat nem tudunk tartani, ezért kellett eldöntenem, hogy kitől válok meg. Döncike terápiás lónak nem való, mert ő maga is terápiára szorul, érzelmileg nagyon sérülékeny. Szerencsére a leendő örökbefogadók nagyon megbízhatóak, így nyugodtan veszek tőle búcsút. Hálás vagyok az együtt töltött évekért, és a segítségéért, amit Herceg társlovaként adott.

2016-02-17 Tegnap hirtelen felindulásból összeengedtem a négy lovat. Herceget előre féltettem szemtelensége miatt, de szerencsére Boomer nem emelte rá vasalt lábát. (eddig...) A fekete póni bőszen védte az egyetlen kancából álló háremét, Dönci csak a távolból pislogott, Alkony pedig elsőre pofán rúgta Boomert. A három hónapos hegyi kúra olyan jól szocializálta a sportlovat, hogy nem támadott, csak a felé érkező fenyegetéseket verte vissza. (Ez a lovardában nem ment, folyton kezdeményező volt.) Nagyon korrektül jelezte, hogy nem akar rosszat, testbeszéde teljesen egyértelmű volt. Herceg viszont felháborodott az újabb ménesbeli tag csatlakozásán, egész délután körözött Alkony körül, és ha Boomer felemelte a fejét legelésből, vagy lépett egyet a többiek felé, a kisló egyből támadásba lendült. Persze Alkony próbálta békíteni, és közéjük állt, de olyankor a fara a nagy ló felé állt, aki ezt fenyegetésnek vette, persze rúgott is egyből párat. Hát így telt az első együtt töltött délután. Hú, a lényeg meg kimaradt: a lovakat azért mertem összeengedni, mert kijárhatnak a legelőre.

2016-02-03 Tegnap lerekesztettem egy darabot a karámból Boomer részére. A két terület között hagytam jó négy méter távolságot, hogy ne tudjanak összeszagolni a lovak, elég, ha távolról megy a mustra. Várakozásaimnak megfelelően Herceg bőszen őrzi Alkonyt, és nem törődve a méretkülönbségekkel próbál félelmetesnek tűnni a túloldalról. Persze Boomer nincs megijedve, félek ebből a későbbiekben még nagy bunyó lesz...

2016-01-31 Boomert ma hazahoztuk. Nem-nem, az istálló továbbra sincs kész, ideiglenesen keresztrudakkal hidaljuk át az "ajtótlanságot". A pej lovacska a lószállítóra szépen felment, majd le is jött minden gond nélkül. Egy kis forgolódás az új helyen, de aztán szépen bejött utánam a boxba. Az itthoni lovak nagy érdeklődéssel fogadták az új tagot, néhány horkantgatás hangzott csak el, utána helyreállt a rend. Remélem pár nap "távolból lesegetés" után össze lehet majd engedni a ménest. 

2016-01-19 Fél éve épül az istálló. Elfogadtam, elástam magamban a rossz gondolatokat az összes mesteremberről, aki késett, nem teljesített, vagy esetleg nem hozzátett az építkezéshez, hanem elvitt dolgokat. De, hogy egy kedves ismerősnél egy nap alatt összeraktak egy tíz férőhelyes mobil istállót, az kicsit leverte a biztosítékot...
 A kakas csípje meg, és a többi... Megyek, és felhívom az asztalost a nyílászárókkal kapcsolatban.

A lovak jól vannak, talán túl jól is. Boomer kihízta az álom hevedert, amire heteket kellett várni, és persze már nem lehet kicserélni. Remélem a csikóra jó lesz, vagy még bízhatunk a tavaszi tréning jótékony hatásában is. 

A kovács is járt nálunk, mindenkit megkörmölt, ha akarta, ha nem. (Hercegre mutogatok ujjal.) Boomerről lekerült a gyógypatkó, és nagy dózisú biotin készítményt kap a pata szerkezetének javítása céljából.

2016-01-05 Szuszi teljesen gyógyultnak lett nyilvánítva. Átesett az utolsó műtéten is sikeresen, kiszedték az összes rögzítést a lábából. A varratokat is eltávolították, és kapott egy chipet, hogy azonosítani lehessen, ha esetleg elkóborolna. Ez a chip egyébként is hasznos lesz számára, mert a macskaajtó ezáltal fogja felismerni, és beengedni a kazánház melegébe. Ugyanis őkelme kiszőrösödése után a kinti életet élvezheti majd. Persze amíg kopasz lábbal grasszál, addig még szabad a bejárás a lakásba, de utána záródnak az ajtók. Addig is kinti radiátorként Miskát használja, szorgalmasan dagaszt a fekvő kutya hátán, az meg hálából meleget ad neki nagy bundája alól. 

2015-12-14 Ma befejezik a legelő körbekerítését és a villanypásztorzsinór is beszerzésre kerül, utána pedig tényleg használatba vehetik a lovak a területet. Az istálló részben elkészült, a nyílászárókat január elejére szállítják, remélhetőleg nem jön közbe semmi.

Szuszi, a macska jól van, egyre többet tartózkodik kint a szabadban. A pajtát nagyon szereti, kész macska birodalom, és Miska kutyával is jól összebarátkoztak, a család nem kis örömére. Sokszor lóvá teszi Miskát, mivel az nem lát, csak az orra jó, így annál fogva vezeti olyan helyekre, amit, ha látna esze ágában nem lenne megközelíteni. Két hete vittük vissza a cicát kontrollra, hátha kivehető a maradék merevítés, de a csontosodás még nem volt megfelelő. Bízom benne, hogy a jövő hét elején megszabadulhat a fémektől, és akkor teljes értékű tagja lesz a macskatársadalomnak. És ha már altatják, az ivartalanítást is egy kalap alatt elvégzik rajta, a jövőre, illetve a környék kandúrjait nézve így jobb lesz neki.

2015-11-08 Szuszi tegnap úgy döntött, hogy felesleges a lábmerevítő, és egy bútor lábában elakasztva kiszedte magából. Riadt telefonálás az ügyeletre, ahol hosszasan bizonygatnom kellett, hogy a merevítő és a macska külön szobában van, ami szerintem nem jó. Hirtelen, másnap reggel fogadtak is minket a garanciális szervizre. Megvizsgálta az állatorvos, a varratokat kiszedte, mivel a combcsont nem esett össze a hosszanti, még benn lévő drótoknak köszönhetően hazaengedtek macskástól. Ha nem lesz egyéb baj, akkor négy hét múlva esedékes a  benn lévő szerkezet eltávolítása, addig pedig szigorú lakásnyugalom, párom szomorúságára, kisfiam örömére. Igencsak nagy lett a gallérja a cirmosnak, egész nap csak heverészik, néha nyávog egy kis simogatásért, este pedig mindenre vadászik, ami csak megmozdul. (Zokni nélkül nem merünk közlekedni, mert lesből támad a védtelen lábujjakra.)

2015-10-31 Augusztus utolsó hetében gyarapodott lóállományunk. Boomer, a holland sportló első látásra kilóg a ménesből, származása, előélete miatt azt feltételezhetnénk, hogy tökéletes... A kovács szerint a patái alapos szabályozásra szorulnak, ezért gyógypatkókra ítéltetett. Két hónap alatt ezt meg is hálálta, egy egész centivel szűkült a patája, és a talpi rész is egészen mást mutatott, mint az előző szabályozáskor. A fogorvos a fogain nem talált rendellenességet, viszont a nyelve alatt, és a fogatlan részen nagy tályogok voltak. Napi többszöri cserszömörcés, mentás szájöblögetés, és két hét alatt csak a hegek maradtak. (A kancák mind az ő csókjaira vágytak, miután lehelete friss és üde lett.) A versenyistállóból elhoztuk két napja, ideiglenesen a hegyen lakik, ahol Alkony is vendégeskedett korábban. Amint kész lesz az otthoni istálló hazakerül.

Egy egészen új lakóról is be kell, hogy számoljak. Szuszi, a macska rendezkedett be nálunk ezen a héten. Két hónapos kandúrról van szó, akinek rommá törött a bal combcsontja. Csütörtökön operálták, sok drót áll ki a combjából, kicsit bizarr látványt mutatva, de köszöni jól van. Tegnap már szaladt vele, ma pedig önfeledten játszott kisfiammal, csak azt kell megtanulnia, hogy a tartó szerkezet ne akadjon el folyton a bútorokban. Hogy mi okozta a törést nem tudjuk, már így találtuk, de az orvosok bizakodóak, szerintük gyorsan fel fog épülni, csak a sorozatos műtéteket kell kibírnia, amik az elkövetkezendő hat-nyolc hétben várnak majd rá...

Ismét köszönet Páromnak, aki még mindig bírja mellettem cérnával!!!!

2015-03-25 Boldog születésnapot Hugi!!!!!

A lovak réme én vagyok, ugyanis mindenkit munkára fogtam, ha már egy lóhoz hozzákészülök, akkor csináljuk nagyban. Amíg dolgozok velük, le vannak kötve, hogy egy kis türelmet is tanuljanak. Nos, ezt Herceg tűri legrosszabbul, persze két három alkalommal el is engedi magát. Még mindig bravúrosan oldja a csomókat, és tarkójával nekifeszülve a kötélnek lehúzza magáról a kötőféket, stb.. Ilyenkor nagy a rémület, hogy melyik védtelen lótársát fogja bántani, vagy a kikötött lovak miatt bátran karámba merészkedő kutyákat szedi szét...

Dönci nem örül a munkának, ő inkább elnézegetné a fiatalokat nyargalászás közben, ha lehet hagyjuk őt figyelmen kívül, tulajdonképpen itt sincs.

Alkony egyre kezelhetőbb, igaz folyton leltározza a törpéket. Lépés, ügetés szóra megy, a vágta meg anélkül is.

Herceg kapta a legnagyobb feladatot, mivel megkezdődött a belovaglása. A belovagló fiú lelkes, és kitartó, reméljük mielőbb kezes lovacskát farag az alapító lovunkból. Ma igencsak elfáradt a kis fekete, mert amióta elment a szakember csak áll egy helyben a karámban fejét lógatva, és siratja a gondtalan csikóéveket.

Még amit be kell jegyezzek a naplómba, hogy megtörtént a tavaszi féreghajtás.

2015-03-21 Eck Ernő és kedves segédje szerdán nálunk jártak, és kézbe vették a paták sorsát. Most egész rendes volt a csapat, így gyorsan haladt a körmölés. Alkony egyenlőre megúszta a patkót, a talaj minőségétől függ, hogy hat hét múlva mi lesz vele. Terült a bal első láb, de szerencsére még nem tér el a két első pata szöge, ezt azonban folyamatosan figyelni kell.

Alkonnyal elkezdtük a futószáras munkát, eleinte kicsit bizonytalan volt, de gyorsan rájött mi a feladat. Hát igen, a feladat, az munka, és azt senki nem szereti, még a minta ló sem. Alkony így látja a dolgokat: "Mi az, hogy csinálni is kell valamit, mikor lehetne inkább szénázgatni, vagy pónit kergetni. Ezért aztán, amikor a futószár másik végén lévő kétlábú már azt hiszi jól dolgozunk, hirtelen rántsunk rajta egy nagyot. Ha nem tetszik neki és ezt ki is fejezi, akkor pedig nem felejtsünk el ágaskodni egy kicsit. Ez egyrészt félelmetes a kívülállóknak, másrészt jól néz ki." Ezért aztán le kellett szűkítenem mozgásterét a futószárazás idejére, egy rögtönzött kiskarámmal. Persze ebből is adódott nézeteltérés, de így már nem szaporodnak a futószár okozta égésnyomok a tenyeremen. A futószárazó hevedert is jól tűri, érdekes módon az első levételkor riadt csak meg a csatok csilingelése miatt. Az ínvédővel még barátkoznunk kell, eddig egyszer adtam rá, akkor gyökeret eresztett, és nem mert mozdulni annyira meglepődött.

2015-02-01 Fel sem ocsúdtunk, és már itt az év második hava. És a hava is mert tényleg rengeteg csapadékkal boldogít minket az időjárás. Hol havazik, hol esik, az árokban hömpölyög a víz, a lovak patája sárban tocsog. Érdemben dolgozni nem lehet, pedig Alkony már megtette az első köröket futószáron, amit jó lenne folytatni, hogy hihetetlen magasságához hozzá izmosodjon. Az állatorvos három évesnek becsülte, pedig áprilisban leszünk kettő. Ugyan Herceggel rendszeresen edzenek a karámban, döntögetik ki legyen a vezér, de azt hiszem erre nem kapunk a továbbiakban sem válasz. Ha az evésről van szó, akkor Alkony a domináns, viszont ha menni kell valahova, azt Herceg mondja meg mikor és hová. Döme meg csak bölcs pislogásokkal nyugtázza, hogy milyen jó is nyugodtan külön ezektől a suhancoktól. Épp elég baja van a két öreg kutyával, akik versenyezve lopkodják tőle a citromot, valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag.

Bob megtanulta a rádiós nyakörve határait, csak néha úgy gondolja a földben lakozik a gonosz és árnyékharcol az antennazsinór nyomvonalán. Miska persze kihasználja saját szabadságát és lefekszik egy centire a határtól. Nem régen írattam neki fájdalomcsillapítót, mert újra alig bírt vánszorogni. Szerencsére ez a gyógyszer másnapra csodát művel, mindenkinek ajánlani tudom, aki öreg, reumás kutyát tart.

2015-01-06 Boldog új évet kívánunk Mindenkinek!!!!!!

Ma megtörtént az idei első pataszabályozás, amin mindenki együttműködő volt, kivéve Herceget. De ezt már megszokhattuk, szerencsére Ernőék hoztak magukkal egy nagy zsáknyi türelmet, így minden rendben zajlott. Alkony bal első lába továbbra is terül, ezért tavasszal gyógypatkót fog kapni, amitől reméljük minden rendbe jön.

Az év vége nem ment annyira zökkenőmentesen, Dönci megint kólikázott. Még a kezdeti tüneteket észrevettük, így egy vénás görcsoldó megoldotta a problémát. Amióta külön éldegél, azóta nem kapott lucernát a diétája miatt. Karácsonykor megenyhül az ember és dobtam neki is egy kicsit, hát ez lett a baj, a gázok görcsöket okoztak. Inkább költöttem volna vezetőszárra ezt a pénzt, minthogy szegényemet megint hasfájósan lássam...

Apropó kötelek, a vezetőszáraink sorra eltünedeznek, valami kötélre éhes szörnyeteg ólálkodhat a közelben. A körmöléshez alig tudtam összeszedni elegendő kikötő eszközt, pedig máskor folyton kötelekbe botlok. :( Irány a lovasbolt...

2014-10-30 Néhány kép az első találkozásról:

Most, hogy már nem annyira sárlik Alkony Átvette az uralmat, és elég gyakran megnézeti Herceggel a nyírját. Herceg pedig kicsit megbánta, hogy megházasodott, sóvárogva pislog Dönci után, akinek a kerek popsijába annyiszor bele lehetett harapni.

2014-10-30 Megint sok minden történt, az elmúlt időszakban. Másfél hete megint csak itt volt a kovács, és szerinte is szépen alakul Alkony patája. Sokat számított neki a terepen való szaladgálás, és persze az értő kezek munkájáról sem szabad megfeledkeznünk. Dönci szépen tűrte sorsát, Herceg pedig a tőle megszokott parádét szolgáltatta körmölés alatt.

Szombaton lesz egy hete, hogy hazahoztuk Alkonyt. Futót béreltünk erre a nevetségesen rövidnek tűnő útszakaszra (kb. 2km), innen akár haza is lehetett volna vezetni a csikót, de még nem állunk készen a feladatra. Persze ezt felírjuk csikó mivoltának, és a bizalom hiányának, majd kialakul az is szépen lassan, nem szabad türelmetlenkednünk. Körülbelül negyed órát vett igénybe a lószállító meghódítása lovastól, ami nagyon kellemes meglepetés volt mindenkinek. Bértartónk hátulról tolta, én almafalatokkal csalogattam, és végül csatát nyertünk. Gyorsan kikötöttem három kötéllel minden irányból, bepattantunk a kocsiba és hazadöcögtünk. Otthon szépen letolatott a rámpán, nem volt semmi gond. Nagyon izgult, beleizzadt a mutatványba, és kicsit ijedezett az utcafrontról érkező zajoktól. Nem hiába a nyugodt környezet a hegyen elfeledtette az utak zaját. Miután kicsit megnyugodott elengedtem, majd szár nélkül hátravezettem, ahol boldog mosollyal várták kislovaink az új lakót. Először összeszagoltak, nézegették egymást, majd Herceg úgy döntött nem kell ide villanypásztor, átszakította egy mozdulattal és szabadon engedte érzelmeit a félszeg hölgy irányába. Szép tornasorban poroszkáltak a karámban, Alkonynak megmutatva minden apró részletet. Az első nap ezzel véget ért, úgy gondoltuk minden rendben lesz.

A második nap nem volt annyira vidám, mert Alkony sárlani kezdett, amit Herceg méneket megszégyenítő módon reagált le. Konkrétan három napon át ment a lópornó a karámban, ami az én prűdségemmel erősen ütközött. Fel is hívtam a Doktornőt, hogy ez vajon normális e egy herélttől, vagy nem is herélték ki, csak eltöltött egy hetet Üllőn? Természetesen a herélés valószínűleg megtörtént, csak az én Hercegem azon kevés lovak közé tartozik, akik megtartják mén viselkedésüket. Azzal vigasztalom magam, hogy próbaménnek jó lesz, ha komolyan tenyésztésre adjuk a fejünket, pontosabban Alkonyét. Ezzel nem zárult le a problémák lavinája, mert Herceg nem érte be a szerelmeskedéssel, hanem Döncit erősen terrorizálni kezdte, és kegyetlenül bántotta, harapta, rúgta, még akkor is, amikor az már teljesen visszavonult. Szegény Döme már elő sem mert jönni az ólból, és még ilyenkor is bement Herceg utána és sarokba szorította az öreget. Ezért aztán külön rekesztettük Döncit, házi simogató ló lett belőle, így most az ő ménesét mi alkotjuk. Úgy veszem észre nincs szeparációs szorongása a külön élet miatt, talán még hálás is a Hercegmentes életért.

Bobról is essék pár szó, benne egy szabadulóművész veszett el. Kitalálta, hogy a nyakörve a porta hátsó részén nem jelez, így szabad a pálya. Ha leveszem a nyakörvet elől ugrik ki a szomszéd felől. Ha megkötöm a karabinert kinyitja és meglép. Szerencsére nem megy messzire, csak az utcai kiskapuig megy és vár a bebocsátásra. De akkor minek megy el, ha be akar jönni? Én már semmit nem értek...

2014-09-25 Teljesen elmaradtam az írással, pedig folyamatosan zajlanak az események. Például másodszor is megkörmöltettük Alkonyékat, ami nem éppen tervszerűen haladt. Alkony ugyanis a jól tartásnak köszönhetően igen erős öntudatra ébredt, és a második pataszabályozást már erős ágaskodások és vágások tarkították. Szerencsére a kovács nem jött ki a sodrából, és nem használta a kezében lévő eszközöket csak a paták rendberakására. Azért megjegyezte, hogy legközelebb futószárazzuk le mielőtt ideér. Ha tudná, hogy még vezetni is alig lehet, bár egyre jobban haladunk.

Megérkeztek az első hidegebb napok, és éjszakák, ezért a bértartók estére illetve az esősebb napokon becsukják a lovakat. Persze a kisasszonynak ez sem tetszett, az első pár alkalommal igencsak emlegetve voltunk a lovukkal együtt... Azóta viszont szépen bemegy a boxba, igaz nem abba, amit neki szántak, de a telivér úriemberhez méltóan átengedte részére. Így, hogy külön van a többiektől, kicsit tudok vele foglalkozni. Reggelente lecsutakolom, és tanuljuk a lábfeladást. Már fél óra is elegendő erre a műveletre, pedig igencsak kitartónak kell lennem, mert olyan sok dolga van egy lónak olyankor az istálló minden más szegletében. Ezen felbuzdulva megpróbáltam kikötni, és természetesen a vadi új kötél karabinerét egy laza hátralépéssel ketté pattintotta. Az anyagvizsgálatot követően szomorúan visszavezettem a helyére, ami viszont felvidított, mert be lehetett vezetni. Az ácsok szorgalmasan dolgoznak nálunk, hamarosan elkészül a téli beálló, és akkor hazahozhatjuk a csikót. Remélem jól kijön majd a pónikkal is.

Miska jobban van, bár az a láb már nem lesz a régi, vagyis az a baj, hogy régi. Kicsit biccent rá, de legalább már nem váladékozik. Viszont Bob nagyon jól van, túl jól. Esténként kilép lakodalmazni, én meg izgulhatok, hogy megeszi e a postást hajnalban vagy sem. Ennek örömére kapott egy kutyapásztort, amitől úgy megsértődött, hogy nem jön elő, ha rajta van a nyakörv. Egyenlőre csak büntetésből kapja meg, ha továbbra is csavarogni szeretne, akkor állandó dísze lesz az új masina.

2014-08-09 Lejárt a mandátumunk,  miszerint gondozhattunk plusz négy lovat. Mondjuk ez így kicsit nagyképű kijelentés, mert ez nagyjából a simogatásukból állt, és egy kis széna adagolásból, a többit megoldották a lovak, de azért jó volt. Szerintem ez lehetne üzletág  is, én fizetnék is szívesen még egy pár nap lóközelségért, feldobott a feladat, izgalmas volt. A megbeszélt napi két alkalom helyett legalább háromszor kint voltunk, nehogy valami gond adódjék tudtunkon kívül, mégiscsak nagy felelősség ennyi ló. A vezérkanca a vége felé már hangos röhögéssel fogadott és kisajátított, minden más patást elhajtott mellőlem, szerinte a simogatás főleg neki járt. Azért lopva a többieket is végigtapogattam, amíg a nagy szürke csaj nem figyelt oda. Alkony szépen gyarapszik, erősödik a lejtőknek és emelkedőknek köszönhetően.

Jövő héten elutazunk, izgulok mi lesz a jószágokkal, remélem minden rendben lesz. Most a figyelem középpontjában Miska van, akinek megint nyirok oedemaja van. Több antibiotikum injekción van túl, szegényemet az ág is húzza. A fülét és az orrát is brutálisan kicsípik a legyek, nem győzzük lefogni, hogy kék spray-vel befújkáljuk. A lábán pedig az oedema kifajadt, így azt hyperollal kell kimosogatni, amit szintén nem szeret. Néha már temetjük szegényemet, de amíg a Doktornő lát benne reményt mi is bizakodunk.

2014-08-02 Alkony ideiglenes befogadói nyaralni mentek, és minket ért az a megtisztelő feladat, hogy ránézhetünk a lovakra távollétükben. Nagy kihívás, remélem nem történik semmi rendkívüli, eddig együttműködőek voltak a lovak, álltak és ettek nagyrészt. Ma például sűrű ködben összecsoportosulva várták a gazda előkerülését a ház sarkánál, majd amikor vittem a szénát felhagytak a sóvárgással és nagy kegyesen leballagtak a második forduló széna után.

Alkony igazán jó formában volt ma reggel, igazi címlaplány lett belőle.Állítólag a banda kisebb csoportokra szeparálódva eszik.Ez fél óra múlva készült.Csillag igazolni akarta a napi rutint, ezért magában sunyítva evett.Na jó egy kis nyakvakarásra más is külön vonult.De aztán visszament. A háttérben pedig jól látszik, hogy augusztusban is lehet ennyire párás a levegő.

2014-07-24 Herceget és Döncit összeengedtem, egy emlékeztető nyígáson kívül nem törtėnt semmi. Se egy ágaskodás, se egy rúgás, semmi kergetőzés. Valami odabenn összetört, Herceg nem a régi, már nem mén. Kicsit szomorkodok emiatt, kihívás volt az ő temperamentuma. Amúgy jól van köszöni, csak visszafogottabb. Dönci meg nem érti a változást, folyton valami agyafúrt tervet érez a dolog mögött, egyenlőre csak farral meri megközelíteni régi terrorista lakótársát.