2016-02-17 Tegnap hirtelen felindulásból összeengedtem a négy lovat. Herceget előre féltettem szemtelensége miatt, de szerencsére Boomer nem emelte rá vasalt lábát. (eddig...) A fekete póni bőszen védte az egyetlen kancából álló háremét, Dönci csak a távolból pislogott, Alkony pedig elsőre pofán rúgta Boomert. A három hónapos hegyi kúra olyan jól szocializálta a sportlovat, hogy nem támadott, csak a felé érkező fenyegetéseket verte vissza. (Ez a lovardában nem ment, folyton kezdeményező volt.) Nagyon korrektül jelezte, hogy nem akar rosszat, testbeszéde teljesen egyértelmű volt. Herceg viszont felháborodott az újabb ménesbeli tag csatlakozásán, egész délután körözött Alkony körül, és ha Boomer felemelte a fejét legelésből, vagy lépett egyet a többiek felé, a kisló egyből támadásba lendült. Persze Alkony próbálta békíteni, és közéjük állt, de olyankor a fara a nagy ló felé állt, aki ezt fenyegetésnek vette, persze rúgott is egyből párat. Hát így telt az első együtt töltött délután. Hú, a lényeg meg kimaradt: a lovakat azért mertem összeengedni, mert kijárhatnak a legelőre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.