2012-02-20 Gondolom mindenütt problémát okoz a téli itatás, vagy azért mert az önitató fagymentesítése nehézkes, vagy mert a vödörbe belefagy a víz. Nos, mi a vödrös itatósok közé tartozunk, önitató hiányából kifolyólag. Vagyis a lovak önitatják magukat a vödörből, ha az be nem fagy, a behártyásodott vizet még ügyesen feltörik, az edény oldalának rugdosásával, de ezt akkor is kitartóan csinálják, ha nincs semmi benne, vagy a tartalom már csonttá fagyott. Ebből adódóan a vödör fogyóeszköz, ezen a télen is elszaggattunk párat. Az utolsó néhánynál megkértem férjemet, hogy munkából hazafelé jövet szerezzen be négy újat, hogy be legyünk biztosítva egy darabig. Kedvesem el is ment a fő beszerző helyre, amit eddig megszoktunk, ez a "Földalatti" áruház, ahol mindig hegyekben álltak eddig az vödrök, most persze nem volt egy darab sem. Így átment a "Tacskóba", de ott olyan minőséget talált, aminek megvásárlása értelmetlennek tűnt. Végül utolsó próbálkozás gyanánt betért a "Praktikus" áruházba, ahol a kinti kerti osztályra irányították. Párom ki is ballagott a siker reményében, azonban vödröt nem talált, viszont az ajtó amin kiment becsukódott és nem is volt lehetőség kintről kinyitni. Se egy tábla "aki ide belépsz hagy fel minden reménnyel" felirattal, vagy egy kitámasztó, vagy egy eladó aki szólna, hogy az ajtó bezáródik, ha becsukódik. Szegény férjem kint rekedt a sötét kerti osztályon, persze belül senki nem járt épp akkor arra, hogy ha kopogott volna beengedje. Szerencsére találékony az én párom nem esik kétségbe, nem is várta, hogy az arra járók majd perecet dobálnak neki ideiglenes börtönébe, nekilátott és szétcsavarozta a kerítést MacGyvert meghazudtoló ügyességgel, majd összerakta szabadulása után. Fogta magát és a főbejáraton újabb kíséretet tett, persze először felvázolta, hogy mi történt, amikor az előbb kiküldték, és üdvözli mindenki édesanyját, reméli jól vannak. Hirtelen vödörerdők tűntek fel amiből az általam megrendelt mennyiséget megvásárolta hősöm. A termékek nem árukban voltak drágák, hanem az elkövetkezőkben fogok sokat fizetni értük, mivel lovacskáim nem érzik a történet súlyát, és őket csak a tartalmuk érdekli, így rám hárul a hálálkodás, és az újabb köszönetnyilvánítás. Nehéz egy lótulajdonos férjének lenni, szerintem már sokszor érzett szolidaritást a varacskos disznóval (gyengébbeknek a Sivatagi show című film megtekintése ajánlott), aki megbánta, hogy megházasodott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.