2011.12.05. 11:15
Buta lovat keresünk
2011-12-05 Herceg nem ismer lehetetlent, a két oldali kikötést is megoldja. Először fickándozik elterelésként, majd gyanús csend következik, ami után elegánsan távozik. Közben hogy mit csinál nem tudom, mert ugye az ápolással vagyok elfoglalva, de a fém csat és a csomók is eloldódnak, amennyiben nem sikerül kibújnia a kötőfékből. Ha lesz még egy lovunk, akkor annál a fő megfelelési szempont a szellemi demencia lesz.
Ma rendkívül enyhe az idő, de hogy ne legyen minden rózsaszín erős széllel jött a változás, ami elszaggatta a fóliát a bálákon. Amennyire lehet megigazítottam, de korántsem állt fel az eredeti állapot.
A reggeli lópucolásra visszatérve, amikor nyúltam a gerendán tárolt kefékért, igencsak nagy szentségelésben törtem ki. A műanyag vakaró tele volt tojva és pisilve egy görény által. Eddig pártoltam ezen, amúgy kártékony állatokat, de most egy kis neheztelést érzek finoman szólva. A terület jelölgetését megértem, de amikor belemarkoltam a produktumba igencsak felerősödött bennem, hogy ez az én házam. Csak nehezen tudom érvényesíteni az akaratom, mert ugye én nem csinálhatok a gerendára. Ősszel a padlásra felhordott szalma neki, vagy nekik kiváló tanya, bár eddig azt hittem csak a macskák lakják. Csapdát nem tehetek ki, mert abba biztosan a macskáink gyalogolnának bele először, mint ahogy valamelyik nap is a fekete cicánk egy egérragasztós kartonnal az oldalán jött haza, ami miatt elég sok szőre kihullott. Mérget megint csak nem szándékozok alkalmazni, így veszek egy nagy levegőt és kapnak még egy esélyt a békés együttélésre, a keféket pedig beviszem a műhelybe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
