2012-05-30 Miután átminősültünk eső csinálókká, azaz lekaszáltattuk a szénát és a lucernát, elkezdett szakadni az eső pár napon keresztül. Mikor kisütött a nap megforgattuk és rendbe raktuk, hogy a másik fele is meg tudjon ázni. Tegnap végre eljött a bálázó, a környék talán egyetlen kisbálázója, de a masina nem akart dolgozni, minden harmadik bálát csomózta csak meg, a többit szegény emberünk kiugrálva a traktorból nagy szentségelések közepette kötözte meg. Lényeg a lényeg lett ötven kisbála lucerna, de a szénát már nem volt affinitása felszedni, ezért sikítva kértünk telefonszámokat másik szakemberek után kutatva. Ma eljön egy traktoros nem épp a közelből, megnézni be tud e egyáltalán állni a földre a bazi nagy gépével a kis hídon keresztül. Sajnos a széna nem egyszerűen megközelíthető, mert át kell menni egy másik gazda kukoricájának a szélén, aminek nem igazán örült, de végül megengedte. Ha megnő a kukorica nem is tudom hogyan oldjuk meg a dolgot. A körbekerített új legelőn ma összehánytam majdnem petrencébe a szénát, kicsit kanyarodik a rakás, de első kupacnak egész jól sikerült. Amint rábólint a traktoros, irdatlan kapkodással fogom kidobálni a kaszálóra, hogy az is fel legyen bálázva. Nehezítés, hogy a lovakat átvittem legelni, remélem nem szaladnak ki amíg szaladgálok a vasvillával.

De, hogy Dönci hogyan is lett kenyérkereső? Tegnap a bálázás eredményét lovaskocsival hoztuk haza, vagyis három fuvart, a többi kettőt ma hajnalban. A légyeget megint kihagyom, a kocsit nem mi húztuk párommal, hanem Dönci. Pár kör tréning után a karámban, majd jött a terepgyakorlat. Amíg kifutotta magát a hosszabbik dűlőúton mentünk, de haza már a falun keresztül vezetett utunk. Lehet, sőt valószínű a kölcsön futóval gyorsabbak lettünk volna, de így sokkal megbecsültebb lett a munka eredménye. Büszkén kacskaringóztam a kis fogattal a faluban. A végére már nagyon elfáradtunk, ki ki a saját munkaköréből adódóan. Dönci néha megmakacsolta magát, és nagyon nehéz volt kitalálni  mit is szeretett volna, de végül elindult. Ügyesen, már apróbb mozdulatokra is jól reagált, a fordulók pedig mentek szóra. Már a karámban megtanultuk régen a jobbra és a balra fordulást szóra, nem is kell nagyon rángatni a száját, csak a forduló mértékét kell jelezni neki. A kocsi féke borzalmas, ha megállt a ló mindig nekikoccant a popsijának, amit nem nagyon szeretett. Ezt szerintem mindenki megérti. Dönci nagyon ügyes volt, és iszonyúan elfáradt. Férjecskémnek olyan nagyon megtetszett a verdázás, hogy már Herceg szerszámán gondolkodik. De az még azért odébb van, had legyen még egy kicsit gyerek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.