Ma Miska kutyánk sem úszta meg a szőrtelenítést, muszáj volt neki is eltűrni a hosszas szépítkezést. Végül is az egyik kezem folyamatos rágása lekötötte annyira, hogy a téli bunda 2/3-át el tudtam távolítani, a többire még vissza kell térnünk valamikor.

Nemrég írtam a lelkes lónyúzó kislányokról, íme egy kép a közös munkáról. A címe lehetne: Megváltjuk a világot! Remélem mindig ilyen lelkesek és kedvesek maradnak ezek a csajok.

 

Hamarosan új lovassal gyarapodik az istálló, egy óvodás kislány anyukája jelezte, hogy szeretné néha elhozni a kislányt, mert amióta meglátta a pónikat az udvarban, azóta otthon csak a lóvásárlásról beszél. Az apuka szigorúbb, mint az én párom, ezért megoldás gyanánt szeretné alkalomadtán ránk bízni a gyermeket. Inkább kimos egy lószagú gatyót, mint hallgatja a sírást otthon. Nem vagyok biztos, hogy enyhíteni fogja a tüneteket, hacsak meg nem ijed az öreg pónitól, aki lassú lépteivel sétálgat majd alatta, utána pedig tűri, hogy szeretgetik. Lassan ki kell képeznem magam, mint lovas oktató...

A bejegyzés trackback címe:

https://naphozloval.blog.hu/api/trackback/id/tr832721646

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lenka 2011.03.13. 05:46:05

Legelni jöhetnek a pónik, de a fáimat tilos rágni.
lenka
süti beállítások módosítása