2011-06-09 Kicsit elővettem a lovakat futószárazásra, elég jól is ment. Herceg igaz nem akart hátrálni, de majd dolgozunk rajta. Természetesen esőbe fulladt a dolog, a mostanában uralkodó trópusi időjárásnak köszönhetően, úgyhogy szabadon engedtem szegény áldozataimat. Mint mindig a szabadságvágy előhozta belőlük a vadságot, és egymást kergették a szakadó esőben. Dönci egyik vágta alkalmával, kicsit elszámolta magát és a kapu előtt csak úgy tudott megállni, hogy négy patával karmolva a földet csúszott oldalvást várva a becsapódást. Szegényem úgy festett, mint egy legófigura, amit megküldenek a laminált padlón. Szerencsére csak néhány letámasztott szőlőkarót tekézett el. Herceget persze ezért is külön meg kellett leckéztetni, mert gúnyos arckifejezését nem rejtette véka alá. Ők már csak így működnek, az egyik gyors, a másik okos, és mindketten elérik a céljukat.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.